A szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználását külön jogszabály az 50/2001 Korm. rendelet rögzíti, a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egészíti ki. A szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása körültekintést igényel. A mezőgazdasági célú felhasználásuk során a talajvédelmi szempontokon túlmenően a humán- vagy közegészségügyi és környezetvédelmi, elsősorban felszín alatti víz és földtani közeg védelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Mind a szennyvíz, mind pedig a szennyvíziszap térbeli kihelyezésének jelentős korlátai vannak, hiszen utaktól, településektől és felszíni vizektől is legalább 100-500 m-es védőtávolságot kell tartani. A térbeli korlátokon kívül időbeli korlátokkal is kell számolni, mivel szennyvizek, hígtrágyák, szennyvíziszapok november 30- és február 15 között nem juttathatóak ki mezőgazdasági területre.

A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv keretében a talajról és a szennyvízről, szennyvíziszapról, illetve a talajvízről is részletes laboratóriumi elemzés készíttetése szükséges, amely vizsgálatok magukba foglalják az általános talajtani paramétereket, nehézfémek, általános vízkémiai jellemzők koncentrációját, humán patogének (pl. Coli baktériumok, bélférgek) jelenlétét egyaránt.

A szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása körültekintést igényel, az engedélyeztetésben a Kormányhivatal szinte valamennyi osztálya részt szokott venni, osztályonként, vármegyénként eltérő tényállás tisztázási igényekkel.

Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terveket a 90/2008 FVM rendelet alapján legalább 5 évente felül kell vizsgálni ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi terv keretében.